Nagyon-nagyon megható, hogy az utóbbi időben többen mondják nekem, példamutató, amit teszek, ami történik velem és így tovább. viszont akik ezt mondják, elfelejtenek valamit

amikor még nem tudtam eldönteni, belevágjak-e, mikor hisztiztem anno és azóta is, mikor nem tudom most, hogy merre van az előre, mikor elbizonytalanodom, mikor átcsapnak a fejem fölött a hullámok és szabályszerűen pánikrohamot kapok, akkor TI vagytok ott, ti hallgattok meg, ti segítetek át.

Nem tudom majd soha eléggé megköszönni, hogy a nagy döntésnél bíztatok bennem, a tehetségemben, az erőmben. Jobban, mint a családom, jobban mint én magam.

Nem csak úgy mondom, mikor azt mondom, ez az egész, ami most történik velem, legyen az magánélet vagy munka, nem jöhetett volna létre nélkületek!

Nagyon köszönöm és ha egyszer összeáll ez az egész és megnyitjuk a kiállítást és túl leszünk a koncerten, Veletek akarok ünnepelni és Veletek fogok sírni a kimerültségtől és a boldogságtól és ezt majd akkor is jól elnézitek nekem :)

Köszönöm nagyon