hat ez nagyon durva
ma egy percre sikerult visszazuhannom a multamba es asszem mar ertem, miert is vagyok ilyen idegbeteg
nem mas tortent, mint hogy hajnalok hajnalan, mikozbe anyukam hajat szaritom, a valtozatossag kedveert hallgathatom, hogy eppen min veszekedtek tegnap este ota, hogy az apu igy meg ugy. Jo gyerekhez hiven neha megprobaltam aput is kicsit vedeni, igy enyhiteni a feszultseget, es akkor jott a zuhanas:
"Persze, mindegy, mit is mondok, Te mar ugyis mindig az apad oldalan allsz!"
Mintha egy kar fogott volna es visszarantott volna a gyerekkorom ket kereke koze, mely kozott orlodtem. Az onallo velemenynyilvanitas vagy anyukam megertese, onallosag vagy sajnalat. Hat ez nem normalis. Ha nem vagy velem, ellenem vagy! Es mikor mondtam, hogy talan senkinek az oldalan nem allok, legalabbis pprobalok, es hogy talan 27 evesen nem normalis hogy ezzel jon nekem, kozolte velem, hogy nojek fel.
Most komolyan, miert en, lassan kezdem azt hinni az egyetlen felnott en vagyok!
SEGIIIITSEEEEEEEG!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
mar megint miert en nojek fel
2007.05.30. 08:48 KisBogár
2 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://gombolde.blog.hu/api/trackback/id/tr4489236
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ovodas 2007.05.30. 23:20:32
talán mert sajnos tényleg te vagy az egyetlen felőtt. én is ezt figyelem meg a szüleimen. meg a generációjukon. mintha mennének vissza oda, ahonnan mi jövünk. hülyeségeken veszekszenek, irracionálisan vitatkoznak, nem is vita ez, nem érvek, hanem dacoskodások csatája, és vígaszra, igazolásra vágynak valami kívülálló entitástól. és ahogy régen nekünk volt ez a szülő, úgy most a szülőnek vagyunk ez mi. azt hiszem, hogy ezt el kell viselni. és megpróbálni élhetővé tenni nekik az életet, mint ahogy ők tették velünk. és persze néha jól megkeseríteni, ahogy régen szintén ők tették velünk :))
KisBogár 2007.05.31. 16:51:17
persze igazad van es azt gondolom, valahol ez is a normalis, de nekem most nem pontosan ez volt a bajom, hogy ok most gyerekek, hnem az, hogy visszazuhanva lattam, hogy gyerekkoromban is ez a fajta lelki terror volt a meno. es ez volt a szornyu a dologban. ijeszto
Create your own visitor map!
